Elgondolkodtam ezen ....

A nézetem szerint, nem illik a képbe a negatív kódolás...de mégis van benne valami.

Két éve csinálom a vállalkozásom, hogy nincs mellette más. A környékben élők úgy ismernek, hogy "Böbe" a néptáncos. Igen az is vagyok és büszkén vállalom, hogy szerintem aki szívből szereti annak életformájává válik. Dolgoztam mellette dekor cégeknél, sokan azzal hoznak csak kapcsolatba. De mikor kiderül a párhuzam mindenki meglepődik...."nem is tudtam, hogy te ilyeneket csinálsz"...

A kedvenc hozzáállásom pedig az, mikor valaki tudja, hogy miket csinálsz és mihez értesz, de már csak azért sem kér meg rá, nehogy neked jó legyen. Látja a munkáidat és esetleg közvetve még be is szerzi, de a dac és egó nem engedi. Ha pedig látja a sikereid, akkor látszik a bosszúság, mert csak nem sikerült elvágni a szálat. Szeretném, ha egyszer ezek az emberek is észre vennék, hogy csak akkor működik valami, ha szeretettel csinálják.

"Szerintem" ez csak azért lehet, mert akik azt mondják ismernek - sem tudják, hogy honnan származol és mi az utad. Kézműves társakkal is sokszor beszélgetünk, jövünk össze, mert mindenki sokoldalú és nem lehet megítélni csak arról, amit "hallottunk" róla vagy láttunk 1-2 alkotását. Többen vagy összefogunk és úgy segítjük egymás munkáját, vagy csak az alapanyagok beszerzéséhez segítünk vagy járulunk hozzá. A közvetlen környezetben így a család vagy a közelebbi barátok keresik meg a készítőt.

Honlapomat is azért készítettem, mert Facebook közösségi oldalon működő Népviselet oldalam látogatottságán és megrendelésén is észre vettem, hogy a hasonló értékrendű emberek a távolból is rám találnak - és, hogy aki nincs közösségi oldalon, az is elérhessen.

A legtöbb megrendelésem elég messziről érkezik, de megtaláljuk a megoldást. ( Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Győr, Zámoly és még sorolhatnám a településeket.) Bízom benne, hogy minden "határ" ledől egyszer....

Személyes megfigyelésem...de lehet más is észre vett, már hasonlót.

Alkotásban gazdag, szép napot!